sze20142210

Back >> Főlap

Cikkek

II. Rákóczi Ferenc élete

Iskolánk névadója II. Rákóczi Ferenc élete nemzeti függetlenségi harcunk történetével folyt össze. Elődei mindnyájan a magyar függetlenségi küzdelem harcosai, hősei voltak. Nagyapja vértanú halála, nagybátyja üldöztetése, anyja, Zrínyi Ilona bátor helytállása nem múlt el nyom nélkül Rákóczi jellemének, meggyőződésének kialakulásában.1688-ban Munkács várának hősi küzdelme és bukása után a 12 éves Ferencet jezsuita neveléssel királyhűvé akarják formálni, s ezzel hazája ellen fordítani, de ő lassan rádöbben arra a feladatra, amire őt a történelem kijelölte. Hosszú az út, amit királyhű és a házasság kötelékével a bécsi udvarhoz kötött Rákóczinak meg kell tenni! De rátalál.
Kezdetben ugyan távol tartja magát a politikai élettől, de felfigyelt a császári kormányzat visszaéléseire, megismerte hazája elnyomatását, a jobbágyság szomorú helyzetét. A hegyaljai felkelés kitörésekor a felkelő parasztok elől, akik vezérükké akarták megtenni, még Bécsbe menekül, csak amikor a maga szemével látta, hogyan fosztogat, gyilkol, becstelenít a bekvártélyozott zsoldossereg, amikor belátott a bécsi kormány "boszorkánykonyhájába", akkor tört ki belöle az örök "rebellis vére". De kémekkel van körülvéve, s amikor XIV. Lajossal leveleket vált - tudomást szerezve erről Bécs - letartóztatják, Bécsújhelyen bebörtönzik. A börtön különb iskola volt számára a jezsuita nevelésnél. Itt tanulta meg, hogy a gazság orvhálóját csak a merész tett tépheti szét. Vakmerő, kalandos szökéssel menekül meg börtönéből, jut el Lengyelországba, a bujdosásba, ahol egymásra talál az üldözött jobbágy, a mellőzött nemes, a halálra keresett föúr. A reménykedés, mely az összefogással fellobban, elindítja őt azon az úton, mely végül a Habsburgok elleni fegyveres ellenálláshoz vezet.
1703 májusában a Tiszaháton magasba röppennek a "Cum Deo pro Patria et Libertate" lángvörös zászlói, és 1711 kegyetlen tavaszán a majtényi síkon törötten hullanak alá. Nyolc esztendő küzdelme zajlik le közben, mely a magyar történelemben a hazaszeretetnek annyi hősi példáját adja, amit csak 1848 tudott újra felmutatni.Amikor a Beszkidek alá érkezik a brezani kiáltvány híre, mellyel a jobbágyok számára emberi életkörülményeket és jogokat akar biztosítani, az áprilisban még 70 főt számláló bujkáló talpasok száma rohamosan nő. Májusban 700, júniusban 7000 s a végén már 70000 a felkelők száma. br> A magyar nemesség félve nézi a felkelést. Egy részük Rákóczi mellé áll, de nem mind szívből és őszintén. Rákóczi szervez, hadsereget formál, ellátja azt fegyverrel, ruhával. Kereskedelmi szerződéseket köt, ipart lendít fel, hogy a felkelők gazdasági, anyagi alapját is biztosítsa.Peregnek az évek, s 1705-ben az ország jelentős részének, a Dunántúlnak a felszabadítása után kimondják a detronizációt, kikiáltják az ország függetlenségét, leszámolnak a megalkuvókkal. Kapcsolatot és szövetséget teremt Nagy Péterrel. De a szabadságharc egén már vészterhes felhők is kezdenek tornyosulni. A Habsburgok nyugatról mind több erőt tudnak bevetni ellenünk, s az év végén a viszálykodó magyar tábornokok elvesztik Erdélyt. 1708-ban a végzetes trencsényi csatában maga a fejedelem is megsebesül, s halálának hamis híre is bomlasztja a felkelés erejét. A küzdelem mind kisebb területre szorul vissza. 1710-ben a kurucok már csak azon a területen küzdenek, ahonnan harcuk kiindult. A császár követei ranggal, vagyonnal és teljes biztonsággal kecsegtetik Rákóczit, ha meghódol, de ő fogadott hűségétől nem áll el. 1711 februárjában "egyedül a moszkvai segítségbe" számolva, kiindul Nagy Péterhez, de végső reményét kétségessé teszi az Oroszország haderejét lekötő svéd és török lázadás. Míg ő a határon segélyhadakról tárgyal, a labancokkal cimboráló tábornoka, Károlyi Sándor - tilalma ellenére - letéteti a fegyvert, és megköti a császárral a szatmári békét. Ám Rákóczi a békekötés után sem hajt fejet a Habsburgoknak, pedig visszakaphatná vagyonát, jószágát, rangját, s mérhetetlen vagyon uraként élhetné világát. Nem lesz a bécsi udvar tányérnyalója. Újra megpróbálkozik a kurucküzdelmek feltámasztásával. Lengyelország, Párizs, Törökország az útvonal, amelyen jár, hogy terveit valóra váltsa, de a világpolitikai helyzet és erőalakulás álmait mind szertefoszlatják. A Márvány-tenger partján Rodostó az utolsó állomás, ahol másfél évtizedig eszi a számkivetettség keserű kenyerét. Hadai szétszéledtek, hatalma elszállt, de nevének említése is rettegésben tartja a hazaárulókat s Bécs urait. Reménység volt a neve a nép körében, őt várták, benne bíztak még akkor is, amikor hamvai a török föld hantjai alatt nyugodtak. Emléke, nagysága az idők távlatában sem vált kisebbé. Neve összeforrt a magyarság szabadságtörekvéseivel.Halasnak, a kun mezővárosnak is kapcsolata volt a szabadságharccal. 1705 öszén a felkelés hulláma városunkba is eljutott. 1705. október 5-én véres csatában gyöztek itt a kurucok Deák Ferenc fökapitány vezetésével a császáriak ellen. Az itt maradt 234 halottjukat a város temette el. (A csata 200. évfordulója alkalmából emeltette a város a sókúti homokkőből készített Búsuló kuruc szobrot, Damkó József alkotását.) A város a továbbiakban 50 katonát adott Rákóczinak, és neki is adózott. Iskolánk 1962-ben vette fel II. Rákóczi Ferenc nevét, s fogadta az ifjúság jelmondatává a vezérlő fejedelem szavait: "Nehézségeken át győz az erény". Rákóczi születésének 300. évfordulója alkalmából 1974-ben avattuk fel az iskola épülete elött Rákóczi mellszobrát, Andreász Papakrisztosz alkotását.
II. Rákóczi Ferenc élete, küzdelme, hazaszeretete ma is példája iskolánk minden tanulójának, dolgozójának. Munkájából vett jelmondatunk hazaszeretetre, kitartó, fegyelmezett munkára, becsületes életre szólít.